Olyan fontos most tudatosan lassítani, megállni, jelen lenni, átlényegülni, megnyugodni, csendben lenni, befelé és felfelé tekinteni, magunkba nézni, elfogadni, szeretni, tisztelni… magunkat, a pillanatot, az életet.
Átadni magunkat a pillanatnak, a mostnak, a jelenlétnek.
Nem véletlenül jelez a test, jeleznek a szituációk, tanítanak lassítani, megállni, nem sietni, jelen lenni.
S igazán élni, megélni, szeretni magunkat, egymást, a pillanatot, az életet, s hálásnak lenni, azért ami van.
Ha nem figyelünk tudatosan a pillanat elillan, az élet elrohan, és jó lenne, ha nem mellettünk rohanna el, hanem benne élnénk, ha igazán átélnénk, élnénk és sok szép élményt, emléket gyűjtenénk be, s raknánk bele a Lelkünkbe, életünkbe.
Állj meg tudatosan egy pillanatra akár most, csukd be a szemeidet kicsit, lélegezz mélyet, és éld át ezt a pillanatot hálával, szeretettel, békességgel, megnyugvással!
Aztán csinálj bármit is, légy benne jelen minden porcikáddal, gondolatoddal, érzéseddel, tényleg csináld azt, amit csinálsz! Éld meg, éld át, legyen az bármi!
Azt mondják, úgy tartják, hogy mikor jelen vagy, akkor kapcsolódsz igazán önMAGaddal, a Benned élő Teremővel, a Forrással, s érzed át az élet, a létezés lényegét, a tiszta Szeretetet, Békességet, Boldogságot.
Légy jelen, s boldog, békés leszel.
Ez a Popper Péter idézet jutott eszembe erről:
Maradjunk a jelen pillanat egyszerűségében.
Fel kell hagynunk a haszontalan gondokkal,
a múlton való rágódással,
a jövő elé sietéssel.
Vagyis szabaduljunk meg a “már nincs”
és a “még nincs” irrealitásaitól.
Éljünk az egyetlen realitásban,
a “most”-ban.
Olyan nagy pazarlás, hogy manapság
túl sok időt töltünk azzal, hogy a képernyőt vagy a tv-t bámuljuk, ahelyett, hogy koccintanánk, csókolóznánk, vagy csak táncolnánk önfeledten a hold alatt.
Elfelejtünk élni.
Megerősítő áldás: Az április dereka, az április utolja azt mutatja.
Kinyílott a világ kapuja, lépj be rajta, a Te változásod Sorsod változásának kulcsa. A szorító, megoldásra váró élethelyzetek lezárásának időszaka. Mi félbe lett hagyva, nagy lendületet kaphat a lezárásra, az elindulásra.
Értelmet nyer minden múltbéli tapasztalás, s számodra biztosítva a növekedés időszaka.
S felkerekedik a tavaszi szél messzire fújva az illúzió fátylát. Kinyílik szíved újra s lassú léptekkel tartasz a jövő irányába.
Ez a megértés a felismerés időszaka. A gyorsan elvirágzó fák ága már az új termést mutatja, az elvetett magok szárba szökkennek. Minden tetted elnyeri méltó jutalmát.
Ez szélsőségek időszaka.
S fut a szél irányodba, hogy Lelked magával ragadja, teljes átalakulásodat támogatja. Felszínre törnek Lelked mélyén rejtőző régi érzések, s fut az idő Lényed karjában tartja, ringat az idő s ringat a Lét az idő Óceánja szívedet magával ragadja s kilépsz abból amiben vagy, nagy döntések születnek, új alapra helyezheted életedet. Az érzések az érzelmek felszínre törnek s a mérgezőek pusztítóak s a szeretettel teliek gyógyítóak. Neked kell most dönteni választani, hogyan akarsz élni, a Lèlek most képes nagyot lépni, nagyot fejlődni.
Forrás:
Farkas Ibolya
Varázslatos napot kívánok!