A Vénusz június 5-én lépett az Oroszlán zodiákusba, s csak október 9-én fogja elhagyni a jegyet.
A Vénusz mindig a Nap közelében jár, 48 foknál messzebbre nem távolodik el tőle, idén nyáron pedig a Vénusz több mint 4 hónapon keresztül a Nap uralma alatt lesz.
Mit hoz nekünk az Oroszlán Vénusz?
A fénnyel, kreativitással, játékossággal, önérzettel teli szeretet, szerelem, harmónia, béke, értékteremtés, a női erotika energiáját. Mondom ENERGIÁT.
Ehhez az energiamezőhöz tudunk mi magunk is csatlakozni, attól függően, hogy bennünk legbelül milyen frekvenciás energiák rezegnek.
A július 24-től szeptember 3-ig tartó retrográd Vénusz időszak illuminálja a szeretet sérüléseinket, miért nem tudjuk szeretni önmagunkat, miért érezzük azt, hogy minket nem szeretnek, vagy nem úgy, ahogy az jó nekünk.
Az Oroszlán Vénusz megtaníthat minket szeretni önMAGunkat, szeretni a földi életünket, szeretni élni ITT és MOST, mosolyogni, meglátni minden pillanatban a boldogítót, a lehúzó helyett.
2 jegyváltás is zajlik a térben, az egyik a Plútó, aki június 11-én visszament a Bakba, s ott is marad 2024. január 21-ig, a másik a Sedna, amelynek a keringési ideje több mint 11.500 év, vagyis emberi mértékkel nézve nagyon lassú, 58 esztendő Bikában való haladás után, pont június 15-én lép be az Ikrekbe. Számomra hasonló energiát hordoznak, a Plútó a maszkulin, a Sedna a feminin transzformáció, mindkettőben ott van az az erő, ami visszafordíthatatlanul leszakítja rólunk azokat a lélekrészeinket, amelyek nem a lélekfejlődést szolgálják.
Ilyenkor sokan írnak, feltalálják a spanyolviaszt, mit is jelent ez az emberiség életében, én egyre kevésbé hiszek a spanyolviaszban, illetve azokban az emberekben, akik azt hirdetik, hogy lépjünk ki a mátrixból, majd ők megmondják a tutit. A mátrixból, akkor tud bárki is kilépni, ha rendelkezik egy olyan magas frekvenciájú tudattal és érzékeléssel, hogy maga tud hangolódni az égi energiákra, s aszerint hozza meg a saját döntéseit.
Az igazság nem egy logikus, bal agyféltekével felfogható dolog, s nem rajtunk kívül létező, hanem az univerzum és én együtt vannak, az igazság végtelen, és mint ilyen egyéni tudat szab határt neki.
A hosszú keringési idővel rendelkező transzcendens égitestek mundán hatásait alapvetően utólag, bizonyos távolságból lehet elemezni, megérteni, érezni, egyéni születési képletben azonban nagyon sokat segít.
Amin tudok változtatni, az önmagam vagyok, az emberiséget egyedül nem tudom megmenteni, de ha dolgozom magamon, és sikerül gyógyulnom, az egyéni gyógyulási energiák összeadódnak, s ezáltal gyógyul az emberiség.
Forrás Szivárványasztrológia
Megerősítés: A szeretet sosem szűnik meg.
Örök virágzásra született.
Csak időnként a félelem korlátjainak rejtekébe húzódik.
Ilyenkor megdermed a lélek, a szív bezárul…és az Örökből figyelve megvárja, míg a mulandóban újra kitavaszodik.
A Szaturnusz lelassított és néhány nap múlva retrográdba fordul a Halak jelében. Mély lelki tapasztalások ideje van. Előfordulhat, hogy korlátozó, bénító, nehéz érzések is jönnek a mélyből, amelyet nem tudunk megmagyarázni, de a figyelmünket kéri, mert ezekben az érzésekben rejtőzik valami, amivel már régóta akadályozzuk magunkban a szeretet szabad áramlását, vagy valamit, amire lélekből vágyunk, de mégsem sikerült áttörnie a mulandó emberi létünk korlátait.
Nagyon sokáig tudunk úgy tenni, mintha nem vennénk észre a bennünk lévő mélyebb működéseket, a látszatvilágnak végtelen eszköze van erre, hogy lekösse a figyelmünket, hogy valami “fontos” dolgot adjon a kezünkbe. De a Halakban járó Szaturnusz mindent megtesz azért, hogy ne tudjunk valami fölött átsiklani, ami a lelkünk számára fontos.
Most lassításra van szükségünk, arra, hogy letegyük mindazt, amit figyelemelterelésre használunk és csendben jelen legyünk a bennünk kavargó érzéseknek. Figyeljük őket, és közben ne akarjuk megúszni a tapasztalást, ami a lelkünk mélyéig hatol. Figyeljük meg a berögződéseinkből, az önvédelemből fakadó kényszeres reakcióinkat, az ösztönös önszabotáló, önkorlátozó mechanizmusainkat. És ne kövessük őket. Figyeljük meg, hogy hol akar a létezés más irányba terelni.
Figyeljük meg, hogy a különválasztottságunk illúziójában hol siklunk el a lényeg fölött, hol hagyjuk figyelmen kívül, hogy mindenben és mindenkiben a bennünk lévő Egy részecskéi tükröződnek vissza.
Botos Orsolya