Gyógyító tündérek áldása nyári reggelekre! Álmodban is a reggelt várod.

Jön egy nap.

Aminek a reggelét éppúgy utálod, mint az összes eddigit.

Ám a napkelte és a napnyugta között történik valami. És este már másként gondolsz a következő reggelre. Mert abban a reggelben már nem csak kötelességek várnak rád, hanem más is.

Valaki más. Aki miatt szép az ébredés, szép a nappal, kellemes a munka, nem nyűg a feladat, és csodálatos az élet. Aki miatt már álmodban is a reggelt várod, hogy újra találkozz vele, hogy hallhasd hangját, érezd érzéseit, láthasd szemeit. Akinek ma is szépet, jót szeretnél adni kincseidből, hogy szebbé tehesd életét. És a reggel többé már nem nyűg, a reggel többé nem kötelesség, a reggel már Ő. Létezik ilyen reggel.

(Csitáry-Hock Tamás)

10 életbölcselet:

Ma 121 éve született Antoine de Saint-Exupéry. 10 bölcs lélekemelő gondolatával tisztelgünk a munkássága előtt. A kis hercegen nőtünk  fel, és még ma is imádjuk: Antoine de Saint-Exupéry regénye egy ártatlan mesébe csomagolt tanítás, amit gyereknek, felnőttnek egyaránt el kellene olvasnia, majd kívülről megtanulnia. Szerintünk ezek a legfontosabb gondolatai – életvezetési tanácsnak sem utolsók…

1. Érzelmek nélkül nincs élet – soha ne szégyelld, mit érzel, és soha ne félj szeretni!

„Tudok egy bolygót, egy vörös képű uraság lakik rajta. Az soha egyetlen virágot meg nem szagolt életében. Soha egyetlen csillagot meg nem nézett. Soha senkit nem szeretett. Soha nem csinált egyebet, mint folyton csak számolt. És egész álló nap azt hajtogatta, amit te mondtál az imént: “Én komoly ember vagyok! Én komoly ember vagyok!”, és csak úgy dagadt a kevélységtől. Hát ember ez? Dehogy ember! Gomba!”

2. Ahelyett, hogy mások felett ítélkezel, először ismerd meg önmagad hibáit, gyengeségeit. Hasznodra válik majd.

„Hát akkor ítélkezzél saját magadon – mondta a király. – Ez a legnehezebb. Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”

3. Amihez kötődsz, az értékessé válik. Nem számít, hogy sokba került vagy éppen semmibe.

„Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.”

4. Vannak helyzetek, amikor nem a józan észre, hanem a szívünkre, a belső hangunkra kell hallgatni: mert az vezet rá a helyes útra.

„- Nálatok – mondta a kis herceg – az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.
– Nem találják meg – mondtam.
– Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák. Csakhogy a szem vak – tette hozzá a kis herceg. – A szívünkkel kell keresni.”

5. A fontos dolgok elvesztése fájdalommal járhat, erre jobb, ha felkészülsz.

„Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele…”

6. Ne legyél anyagias, mert lelketlenné válsz.
„Ha azt mondjuk a felnőtteknek:

“Láttam egy szép házat, rózsaszínű téglából épült, ablakában muskátli, tetején galambok…” – Sehogy sem fogják tudni elképzelni ezt a házat. Azt kell mondani nekik: “Láttam egy százezer frankot érő házat.” Erre aztán fölkiáltanak: “Ó, milyen szép!”

7. Az életben a jó dolgokat soha nem adják ingyen: ha el akarsz érni valamit, meg kell szenvedned érte, el kell viselned a nehézségeket is.

„Két-három hernyót el kell tűrnöm, ha meg akarom ismerni a pillangókat.”

8. Még a legrosszabb körülménydfffffffffek között, a legkétségbeejtőbb helyzetben sem szabad elkeseredni. A remény mindig ott van.

„A sivatag is szép – tette hozzá. Igaza volt. Mindig szerettem a sivatagot. Az ember leül egy homokdombra. Nem lát semmit. Nem hall semmit. Valami mégis csöndesen sugárzik…

– Az teszi széppé a sivatagot – mondta a kis herceg -, hogy valahol egy kutat rejt…”

9. Ne a személytelen információk alapján ítéld meg a másikat. Ismerd meg, a belső tulajdonságai mindennél árulkodóbbak lesznek!

„A fölnőttek (…) szeretik a számokat. Ha egy új barátunkról beszélünk nekik, sosem a lényeges dolgok felől kérdezősködnek. Sosem azt kérdezik: “Milyen a hangja?” “Mik a kedves játékai?” “Szokott-e lepkét gyűjteni?” Ehelyett azt tudakolják: “Hány éves?” “Hány testvére van?” “Hány kiló?” “Mennyi jövedelme van a papájának?” És csak ezek után vélik úgy, hogy ismerik.”

10. A kötődés, legyen az szerelem vagy szeretet az egyik legszebb dolog az életben. Ha két ember kötődik egymáshoz, az értelmet adhat az életnek.

 

 

 

Close