A Bőség angyalainak áldása.
Az önmagadról való gondoskodáshoz az is hozzátartozik, hogy megszabadulsz az anyagi és érzelmi adósságok súlyos terhétől.
Már attól sokkal könnyebbnek és szabadabbnak érzed majd magad, ha szembenézel ezekkel a dolgokkal, tervet készítesz jelenlegi tartozásaid rendezésére, a jövőben pedig kerülöd az ilyen helyzeteket.
A bőség angyalai látják, mennyire aggódsz az adósság miatt, ami elveszi az energiádat, ezért útmutatást adnak neked, hogy visszafizethesd a tartozásaidat. Még ha sokáig tart is, már attól a tudattól jobban fogod érezni magad, hogy haladsz.
Ez a kártyalap utalhat érzelmi adósságra is, amennyiben úgy érzed, hogy tartozol valakinek, és emiatt bűntudatod van.
Az adósság energiája levertté tesz, befolyásolja a hangulatodat, a motivációs szintedet és a bőség áradását. Hívd most segítségül Mihály arkangyalt és a bőség angyalait, hogy lazítsák meg a bűntudat, a félelem és a szégyen kötelékeit, amelyek fogva tartanak téged. Most már szabadon dönthetsz a tetteidről, a munkádról és a kapcsolataidról, a szeretet és nem a félelem alapján.
Megerősítés: A HALÁLOM NAPJÁN.
Azon a napon, amikor meghalok, sok minden fog történni.
Sok minden meg fog változni.
A világ elfoglalt lesz.
A halálom napján minden fontos találkozóm felügyelet nélkül marad.
Az a sok terv, amit még be kellett fejeznem, örökre meg fog változni.
A naptár, ami oly sok napomat uralta, most már lényegtelen lesz számomra.
Minden anyagi dolog, amit úgy üldöztem, őriztem és becsben tartottam, mások kezében lesz, hogy gondozzák vagy eldobják.
A kritikusaim szavai, amelyek annyira terheltek, többé nem csípnek vagy fognak be. Nem tudnak majd hozzám érni.
Azok az érvek, amikről azt hittem, hogy itt nyertem, nem fognak szolgálni, sem elégedettséget, sem vigaszt hozni.
Az összes zajos bejövő értesítésem, üzeneteim és hívásom megválaszolatlan marad.
A nagy sürgősségük elcsendesedik.
A sok zsémbes megbánásom mind a múltba fog beletörődni, ahol amúgy is lenniük kellett volna.
Minden felületes aggodalom a testemmel kapcsolatban, amin valaha is dolgoztam, a derékvonalam, a hajszálam, a homlokvonalam, a homlokvonalam miatt, elhalványul.
A gondosan kidolgozott képem, amit itt olyan keményen dolgoztam, hogy másoknak formáljak, úgyis rájuk marad, hogy elkészüljön.
A kitűnő hírnév, aminek megőrzéséért oly sokat küzdöttem, többé már nem fog aggódni.
Minden apró és nagy szorongás, ami ellopta tőlem az álmot minden éjjel, erőtlen lesz.
Az életről és halálról szóló mély és tornyos rejtélyek, amelyek annyira felemésztették az elmémet, végre úgy tisztázódnak, ahogy eddig soha nem lehetett, amíg éltem.
Ezek a dolgok bizonyára mind igazak lesznek a halálom napján.
Mégis, amennyi azon a napon fog történni, még egy dolog, ami történni fog.
A halálom napján mélyen gyászolni fog az a kevés ember, aki igazán ismer és igazán szeret.
Ürességet fognak érezni.
Átverve fogják érezni magukat.
Nem fogják készen érezni magukat.
Úgy fogják érezni, mintha egy részük is meghalt volna.
És azon a napon, a világon mindennél jobban akarnak majd velem lenni.
Ezt azoktól tudom, akiket szeretek és gyászolok.
És ezt tudva, amíg még élek, megpróbálok emlékezni arra, hogy a velük töltött idő véges, múlandó, és oly nagyon értékes – és mindent megteszek, hogy egy másodpercet se pazaroljak el belőle.
Igyekszem nem elpazarolni egy felbecsülhetetlen pillanatot azzal, hogy minden más dolog miatt aggódom, ami a halálom napján fog történni, mert ezek közül sok vagy nem az én dolgom, vagy nem az irányításom alatt áll.
Barátaim, ezek a dolgok alattomos módon akadályoznak meg titeket attól, hogy úgy éljetek, ahogy éltek; versengtek a figyelmetekért, versengtek a vonzalmatokért.
Megfosztanak ettől a megismételhetetlen, megfékezhetetlen, mindig elpárolgó Most örömétől azokkal, akik szeretnek, és csak megosztani akarják veled.
Ne szalaszd el a lehetőséget, hogy táncolj velük, amíg teheted.
Könnyű ennyi napfényt elpazarolni a halál előtti napokban.
Ne hagyd, hogy minden nap ellopja az életed mindaz, amiről azt hiszed, hogy számít, mert a halálod napján a nagy része egyszerűen nem fog.
Igen, te és én egy nap meghalunk.
De mielőtt eljön az a nap: hagyj minket élni.