Mikulás valójában Szent Miklós püspök volt, aki egész életét a jó cselekedetek jegyében élte.
Számos legenda fűződik a nevéhez, ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas jótevő alakja, aki a gyerekeknek hoz apróbb ajándékokat december 6-án.
Szent Miklós a IV. században élt és a kisázsiai Myra (ma Törökországban található) püspöke volt, akit már a hatodik században szentként ismerték és tisztelték.
A tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek és diákok oltalmazója. Magyarországon Kecskemét város védőszentje. Életéről számos legenda ismert.
Szentként, Szent Miklós bőkezűbb volt a büntetésekben, mint a jutalom osztásban. A keresztény hagyomány szerint, megbüntette azokat, akik letértek a hit útjáról és egy virgáccsal ütötte a kezüket. Ezért mondják, hogy a szófogadatlan gyerekek virgácsot találnak csizmáikban ajándékok helyett.
December 5. este az egyik legjobban várt nap az évben, hiszen minden (jó) gyermek vágya, hogy találkozhasson a Mikulással, vagy legalábbis másnap reggel az ajándékaival. Hazánkban elterjedt szokás, hogy a kicsik saját maguk készítik elő kis csizmácskájukat vagy cipőjüket, hogy azt tisztán és csillogóan tegyék az ablakba. A világ más tájain azonban más szokások is uralkodnak, egyesekhez rénszarvasszánon, míg másokhoz a kéményen keresztül érkezik a nagyszakállú, aki a manók vagy krampuszok segítségével osztja szét ajándékait az arra érdemes gyerekek számára.
Szent Miklós története
Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:
A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett.
Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte ” Noel Baba” -nak, ami azt jelenti ” Ajándékozó Apa”.
Életfestők bejegyzése
Drága Télapó! Kedves, öreg Télapóm!
Van számodra mondandóm!
A szemed gyenge, az eszed is kurta,
az idén már engem nem csapsz be újra!
Ebben az évben, időben mondom,
leírom neked, mi is az Én gondom!
Nem kérek én Tőled se diót, se csokit,
hagyjuk az új biciklit, és a szép kocsit!
Ha tudnál hozni Nekem, és
ne sajnáld Tőlem, kitárnám a szívem,
hogy férjen bele bőven.
Ha már Nekem sok lesz, majd másoknak is adok, remélem, hogy cserébe majd Én is, ezt kapok!
Zsákodban is elfér, nem foglal sok
helyet, de ha ott már nincs hely, tömd
tele a zsebed!
Hagyj ott belőle mindenhol egy keveset,
mindenkinek jól fog esni az a kis: SZERETET!
Forrás: remény